 |  |
 |
|
|||
Fair Trade – Méltányos kereskedelem |
|||
|
Az Afrikában termesztett banán gyakran nem kerül sokkal többe Magyarországon, mint az alma… ruháink többsége a távoli KÃnában készül, de még a tetemes szállÃtási költséggel együtt is kifizetÅ‘dÅ‘bb a forgalmazóknak ott varratni a termékeket… Miért is van ez Ãgy? Az 1940-es évek Amerikájában, majd 1950 táján Európában is ráébredtek arra, hogy jóléti rendszerünk a fejlÅ‘dÅ‘ világban tapasztalható igen alacsony életszÃnvonalon alapszik. A fejlÅ‘dÅ‘ világban élÅ‘ emberek méltánytalanul alacsony bérért és sokszor gyermekmunkával termelik meg a fejlett országokban számunkra kedvezÅ‘ áron eladott termékeket. Ezen egyenlÅ‘tlenségek mérséklésére terjedt el a fejlett országokban a segélyezés gyakorlata. A méltányos kereskedelem ezzel szemben egy olyan alternatÃvát ajánl, mely hosszú távú partnerségi kapcsolaton alapulva megadja a fejlÅ‘dÅ‘ világ gazdálkodóinak a felzárkózáshoz szükséges kezdÅ‘ lökést. Mi a méltányos kereskedelem?
- (FINE, az AlternatÃv Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége, 1999. áprilisi közgyűlés) Az árukat közvetlenül – a saját hasznukat rátevÅ‘ közvetÃtÅ‘k nélkül – a termelÅ‘tÅ‘l szerzik be a kereskedÅ‘k és az eladásból származó hasznot, legalábbis annak nagy részét, visszajuttatják a fejlÅ‘dÅ‘ világ közösségeihez. Ãgy a közösségek fejleszthetik termelÅ‘eszközeiket, iskolákat tudnak épÃteni, továbbképzéseken részt venni. Tisztességes jövedelmük következtében tehát javul életszÃnvonaluk, és Ãgy nem kényszerülnek arra, hogy lakóhelyükrÅ‘l elköltözve növeljék az Európába, Amerikába bevándorlók számát. A méltányos kereskedelem alapelvei: 1. Növeli a termelÅ‘k jövedelmét és életszÃnvonalát azáltal, hogy javÃtja a piacra jutás esélyeit, megerÅ‘sÃti a termelÅ‘k szervezeteit, jobb árat fizet az árukért, és hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik a termelÅ‘kkel. 2. A hátrányos helyzetű termelÅ‘k, különösen a nÅ‘k és az Å‘slakosok fejlÅ‘dési esélyeit növeli, valamint védelmet nyújt a gyermekek kizsákmányolása ellen. 3. TudósÃt a nemzetközi kereskedelemnek kistermelÅ‘ket sújtó káros következményeirÅ‘l annak érdekében, hogy a fejlett világ fogyasztói vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák. 4. Megteremti a kereskedelmi partnerség jó példáját a párbeszéd, az átláthatóság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának elÅ‘térbe helyezésével. 5. Kampányol a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályainak és gyakorlatának megváltoztatása érdekében. 6. Védelmezi az emberi jogokat a társadalmi igazságosság, a környezetbarát tevékenységek, valamint a gazdasági biztonság elÅ‘mozdÃtásával. A Fair Trade mozgalom története A mozgalom legtávolabbi gyökerei a XIX. század végi angol és olasz szövetkezeti mozgalomba nyúlnak vissza, melynek célja az volt, hogy a termelÅ‘tÅ‘l a kereskedÅ‘ig egységes gazdasági láncokat hozzon létre. A második világháború után sok segélyszervezet figyelme az úgynevezett fejlÅ‘dÅ‘ országok felé fordult. Amerikai vallási csoportok (pl. Ten Thousand Village) már ekkor elkezdtek közvetlenül a termelÅ‘ktÅ‘l vásárolni, ezzel támogatva a megélhetésüket. Az 1960-as évektÅ‘l kezdve a mozgalmak legfontosabb célja, hogy a fejlÅ‘dÅ‘ országok kimozduljanak a monokultúrából – tehát a nyersanyagot ne exportra, hanem hazai piacra termeljék, és inkább az általuk feldolgozott, értéknövelt termékekkel kereskedjenek. Az egyszerű segélyezésen túl az Oxfam 1964-ben elindÃtotta a „Bridge†programot: harmadik világbeli kézművesek termékeit megvették az importÅ‘röktÅ‘l, és az eladásukból gyűjtöttek segélyekre. A mai fair trade-hez hasonló elsÅ‘ program 1975-ben indult. A ’70-es és ’80-as években egyre több termelÅ‘szövetkezet jött létre, elsÅ‘sorban azért, mert a kávé és kakaó világpiaci ára drámaian lecsökkent. Ezek a szövetkezetek eredményesebben tudtak tárgyalni a felvásárlókkal. A ’80-as évek végén egy holland egyházi segélyszervezet két szociális munkásának fejében született meg egy egységes fair trade márka gondolata – Ãgy lehetÅ‘vé lehetett tenni azt, hogy a kiskereskedÅ‘k nagy tömegben és egyszerűen vegyenek részt a harmadik világbeli munkások támogatásában. 1988-ban mutatták be Hollandiában a Max Havelaar kávét, mely egy év alatt 3%-os piaci részesedésre tett szert. Az elkövetkezo években sok helyütt létesültek más hasonló szervezetek és márkák. Ezek összefogására született meg 1997-ben a FLO (Fairtrade Labelling Organisation), mely egy 17 tagból álló ernyÅ‘szervezet. A méltányos kereskedelem évrÅ‘l évre szélesebb körben válik népszerűvé. MÃg 2003-ban 150-féle terméket forgalmaztak a fair trade láncban, 2004-re ez a szám már 834-re nÅ‘tt. A fair trade termékek piaca egyre nÅ‘, akár évi 40-90%-os piacbÅ‘vülést is mutatva. Nagy-Britanniában 2001-ben például 46 millió font értékű fair trade árut adtak el. Kanadában 1998-ban 3 millió USA dollár bevételt hozott a méltányos kereskedelem – ez 12 500 új munkahelyet teremtett a fejlÅ‘dÅ‘ országokban. A világ kávétermelÅ‘inek 3%-a tagja valamilyen méltányos kereskedelmet garantáló szövetkezetnek. Egyre többen érzik kötelességüknek Európában, hogy a méltányosabb, drágább árat fizessék a fejlÅ‘dÅ‘ világban termelt kávéért, teáért, banánért, csokoládéért – hogy csak a legnépszerűbb Fair Trade termékeket emlÃtsük. Ennek köszönhetÅ‘, hogy a fair trade termékek már a nagy szupermarketek (pl. a nálunk is ismert Tesco, Auchan) polcain is megtalálhatók, valamint hogy népszerű kávéházláncok tértek át fair trade termékek forgalmazására. Ãrországban, Angliában, Finnországban és más európai országokban ma már városok versengenek a „Fair Trade város†kinevezésért és egyre több politikus, közéleti személyiség áll ki a fair trade termékek mögött álló filozófia mellett. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a méltányos kereskedelem fogalma a magyar emberek számára is megteljen tartalommal – ebben is segÃtve felzárkózásunkat az Európai Unióhoz. Célunk, hogy immáron a magyar állampolgárok számára is lehetÅ‘vé váljon a tudatos és felelÅ‘s vásárlás. A fejlÅ‘dÅ‘ világ méltánytalan szegénységére szeretnénk ráébreszteni a fogyasztókat és elérni, hogy a boltok polcain Magyarországon is megjelenjenek azok a fejlÅ‘dÅ‘ világban termelt minÅ‘ségi termékek, melyek lényege nem olcsóságukban, a termelÅ‘ közösségre nézve tisztességesnek Ãtélt árukban rejlik. További információkért ajánljuk figyelmébe az alábbi honlapokat:
A Méltányos Kereskedelem Munkacsoport honlapja: www.fairvilag.org Külföldi szervezetek: |
A méltányos kereskedelem (fair trade) a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérÅ‘ megközelÃtés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelÅ‘k számára hivatott a fenntartható fejlÅ‘dést elÅ‘mozdÃtani elsÅ‘sorban jobb kereskedelmi feltételek biztosÃtásával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.
